A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács felhívása Tehetségpontok megalakítására

Mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja Tehetségpontok® megalapítását. A Tehetségpontok megalakulásában és működésében a Tanács az alábbi szempontokat tartja követendő példának.

• A Tehetségpontok a helyi kezdeményezésekre épülve, azok bátorításával, segítésével jönnek létre többek között az egyetemi városokban, a szellemi vonzáskörzettel rendelkező városokban, a térségekben, az oktatási intézményekben és minden olyan helyi közösségben, amely erre fogékony és nyitott. A Tehetségpontok megalapítása alapvetően egy vagy néhány, a tehetségsegítés ügye iránt elkötelezett helyi ember meglétén múlik. A már létező tehetséggondozó kezdeményezések és Tehetségpontok őket segítik e szándékaik megvalósításában.

• A Tehetségpontokat bármilyen helyi szerveződéshez (helyi civil szervezet, önkormányzat, iskola, egyházi intézmény, stb.) kötni lehet. Rendkívül lényeges azonban, hogy e szervezet integráljon minden helyi, a tehetséggondozásban megmozgatható erőt, azaz a helyi önkormányzatot, iskolákat (különös hangsúllyal: felsőoktatási intézményeket, ha ilyenek vannak), civil szerveződéseket, egyházakat és (nem utolsó sorban) a tehetséggondozást támogató helyi cégeket és magánszemélyeket (mentorokat, tanárokat, szülőket, nyugdíjas szakembereket, támogatókat, segítőket). Ehhez a Tehetségpont kezdeményezőinek rendkívül nagy, és igen kreatív hálózatszervező, együttműködési készséget kell felmutatnia. A Tehetségpont nem tölti be feladatát, ha csak az anyaintézmény integrált részeként, a helyi közösség többi szeletét irányító feladatkört kíván betölteni, és nem törekszik minden helyi tehetségsegítő kezdeményezés szolgálatára, koordinációjára. Hasznos lehet, de nem kötelező, hogy a Tehetségpontok munkájában résztvevő intézmények és csoportok egy közös, erre a célra alakuló civil szervezetet (egyesület, alapítvány) alapítsanak.

• A Tehetségpontok csak egymással együttműködve, hálózatos formában tudnak létezni, hiszen tevékenységük egyik alapvető eleme a folyamatos információcsere, mind a helyi értékek (tehetséges fiatalok, mentorok, kezdeményezések, jó példák, a segítség bármilyen formája) közvetítése az ország többi részébe, mind pedig a máshonnan származó értékek (ld. fent) befogadása és alkotó alkalmazása az aktuális Tehetségpont környezetében.

• A Tehetségpontok hálózatát rugalmas, horizontális kapcsolatokban gazdag, dinamikus hálózatnak és nem fa-szerkezetű, hierarchikus struktúrának kell elképzelni. Ügyelni kell arra, hogy két Tehetségpont egymással való kapcsolatteremtéséhez lehetőség szerint egynél több Tehetségpont közvetítésére ne legyen szükség. Ennek érdekében biztosítani kell azt, hogy a Tehetségpontok vezetői intenzív személyes kapcsolatban legyenek egymással. A Tehetségpontok együttműködésében, és terjedésének folyamatában fontos elem a térségi, illetve regionális tehetséggondozó intézmények, kezdeményezések bevonása.

• A Tehetségpontoknak megalakulásukat a Nemzeti Tehetségközpontban (a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács titkársága) kell regisztráltatniuk  a Regisztráció menüpontban elérhető letölthető űrlappal.

• Amennyiben egy régióban (ide értve a határon túli magyarlakta területeket is) a Tehetségpontok száma 3 fölé nő, kezdeményezni érdemes, 5 fölött pedig kezdeményezni kell, hogy a régió Tehetségpontjainak képviselői egyeztető fórumot alakítsanak, és kölcsönös egyetértéssel megbízzák a régiót összefogó, képviselő Tehetségpontot. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a helyzet átalakulásával a képviselői feladatkör más Tehetségpontnak is átadható legyen, akár rotációs alapon is. A horizontális kapcsolatok és a Nemzeti Tehetségközpont mellett a régiókat összefogó Tehetségpontok kötik a Tehetségpontokat egymással is össze.

• A Tehetségpontok mind szakmai hátterüket, mind feladatkörüket tekintve rendkívül sokszínűek lesznek – és ez így helyes. Mi az a közös minimum, amelyet meg kell követelni minden Tehetségponttól?

1. Részvétel a Tehetségpontok hálózatában, információtovábbítás,
2. Regisztráció a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnál a Tanács által rendszeresített, a Regisztráció menüpontban elérhető letölthető regisztrációs lapon, amelyen a Tehetségpont megalapítói vállalják a Tehetségpontoktól megkövetelt minimum betartását
3. Megfelelő szakmai háttér (ennek konkrét kidolgozása a Tanács tehetségelméleti, képzési és továbbképzési munkabizottságának feladata)
4. Együttműködési rendszer a tehetséggondozásban érintett helyi környezet minden tagjával
5. Fenntarthatóság, önfenntartásra való törekvés (a Tehetségpont működése csak ott képzelhető el, ahol a helyi közösség olyan erős és a tehetségek segítésének fontosságát oly mértékben felismeri, hogy hajlandó a Tehetségpontot hosszabb távon a helyi erőforrásokkal működtetni.) A Tehetségpont szolgáltatásait csak non-profit módon, maximum önköltségi áron ajánlhatja fel.
6. Megfelelő kontrolling rendszer (azaz annak folyamatos, de nem bürokratikus ellenőrzése, hogy mennyire hatékony a Tehetségközpont munkája – ennek konkrét kidolgozása egy munkabizottság feladata lesz)
7. Fontos, hogy a Tehetségközpont „civil jellegű” segítőhely legyen, azaz ne állami hivatalszerű, bürokratikus, lélektelen, aktatologató, rideg intézmény.
8. A Tehetségpont megalapításához a fenntartó hozzájárulása (költségvetési intézmény esetén), illetve a megfelelő testületek jóváhagyása (civil és más szervezetek esetén) kell.

• A Tehetségpontok fizikai jelenlétét össze kell kapcsolni a korábbi infrastrukturális elemekkel (iskolák, művelődési házak, Teleházak, e-Pontok, e-Magyarország, stb.)

• A kezdeti tapasztalatok után érdemes kialakítani a „tehetségpont menedzserek” képzését.

 (A felhívást a Tanács 2007. február 9.-én fogadta el.)